pdf_file.png http://hvg.hu/velemeny.nyuzsog/20120718_ferfibun_varro

A férfi minden szempontból jó alanya a női haragnak: önálló, határozott, lovagias, rászedhető, és főleg: férfi.

Az elszabadult gyűlölet a férfiak egészére hull vissza. Radikális feminista honlapok legott „fegyverbe” szólítják a nőket a férfiak ellen, on- és offline tombol az uszítás. A visszacsapás a Ribisétán már elkezdődött: feminista seregek indultak meg Budapest utcáin.

Az új gulágparancsnokok, a gendernácik itt vannak, csak elő kell rántani a jól bevált régi választ. Akkor is, ha az alaptézist, az erőszakos férfibűnözés meglétét semmi nem támasztja alá.

De együtt érzünk azoknak a férfiaknak a családjával is, akiket nem ismeretlenek csukattak le. Hetente átlagosan egy férfi életét saját partnere teszi tönkre. Minden médiafelhajtás nélkül. Nincsenek adataink a férfibűnözésre. Nőhazudozásra azonban vannak.

Sajátos, hogy egy országnál veri ki a biztosítékot egy kósza pofon, míg a bíróságon előforduló hamis tanúzásokkal szemben érzéketlenek maradunk. Az összes párkapcsolati erőszak nyolcvan százalékában csupán a nő kicsinyes bosszújáról van szó. Az ártatlanul elítéltek nyolcvan-nyolcvanöt százalékáért nő felel. Hol maradt az össznépi együttérzés a bizonyítékok nélkül százasával sittredobált svéd suhancok irányában? Miért nem a férfiak elleni női visszaélésekről szól a diskurzus?

Szerző: don Fefinho  2012.07.28. 08:05 Szólj hozzá!

Címkék: kezitcsókolom

A bejegyzés trackback címe:

https://reciprok.blog.hu/api/trackback/id/tr904682897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.